Fórum: https://irgalom.fboard.de/
OLVASSÁTOK ÉS ÍRJATOK A FÓRUMRA, HOGY NE LEGYEN EGYOLDALÚ A KOMMUNIKÁCIÓ. BIZTOSAN VAN MONDANIVALÓTOK.
MI KÍVÁNCSIAK VAGYUNK RÁ ÉS RÁTOK IS.
Kedves Testvérem! Ha olvasásra méltónak látod ezt a honlapot, akkor kérlek add tovább a címét és ajánld másoknak is. Köszönöm.
2016.11.29.
Magam is naponként megvívom a hitnek nemes harcát. Ó hányszor elbukom! Hányszor vétkezem. Sátán azt suttogja a fülembe, hogy hiába minden, ugysem tudok megváltozni, tisztán élni, és hiába is imádkozom Isten már nem hallgat meg, mert annyiszor vétkeztem. Tény, hogy vannak esetek, amikor tényleg belém fojtja majdnem a szót Sátán, mert a lelkiismeretemen keresztül vádol, és el akarja érni, hogy annyira szégyeljem magam, hogy csendbe maradjak. Tudja jól, hogy az a legnagyobb győzelme, ha a keresztények elhallgatnak. Magukba fordulnak, elítélik magukat, és elhiszik, hogy Isten is elítéli őket olyannyira, hogy hiába is imádkoznának, úgy sem hallgatja meg őket. Néma keresztények. Micsoda szörnyűség! Én is éreztem, és érzek ilyen késztetéseket. DE NEM HALLGATOK!!! Felkelelek a sárból, és úgy ahogy vagyok, mindig remélve mászok Isten felé, amíg erőmből telik. Mi ad erőt? Az hogy érzem, hogy Isten nem fordult el tőlem, és még mindig szeret, és segít végég menni az uton. Szemem mindig a kereszten csügg. Harcra fel barátaim és testvéreim, mert harcunk nem hiábavaló!
2016.11.25.
Megtérésre hívlak. Ne fordulj el Krisztustól. Eljött az adő, amikor komolyan el kell gondolkodnod azon, hogy mi is az élet, és van-e élet Krisztuson kivül. Az ember mindig örök életre vágyott, de amikor Krisztus által azt valóságosan el is nyerhetné, akkor megtagadja azt, aki ingyen odaadja azt. Örökké élhetünk, mégpedig oly módon, ahogyan mindig szerettük volna. Betegségek, szenvedés, félelem nélkül. El sem tudjuk képzelni, hogy milyen csodálatos lesz Istennél lenni, vele örökké együtt lebbi. Öröm, békesség, szeretet, megelégedettség, dicsőség. Mindezeket egyszerűen eényerhetjük. Hogyan? Hit által. Higgy Jézus Krisztusban. Ő most ebben a pillanatban is veled van, ki van nyújtva a keze feléd, és hív téged. Ne állj tovább ellen. Érezd meg az igazi szeretet tűzét, az igazi kegyelem érintését, a kegyelem erejét. Ez vár rád. Tapasztald meg. Add át az életedet Krisztusnak. Ne lükd a kezet magadtól, amely vágyakozva nyúl feléd. Jöjj és én megmentelek, megszabadítalak, és megelégítelek. Ezt mondja neked most is az Úr. Amennyiben pedig kedves olvasó, már átadtadtad az életedet Krisztusnak, akkor igyekezz teljes erőddel szolgálni neki, illetve megmaradni a mi szentséges hitünkben. Térjetek meg, tartsatok ki, mert közel az idő.
2016.11.22.
Most már elég rég érzem azt, hogy nagyon közel van Krisztus második visszajövetele. Nagyon felgyorsultak az események. Készülnünk kell az elragadtatásra. A magam részéről azt látom, hogy hamarosan, akár 1-2 éveb belül be fog következni. Nem sok már az idő. Ezért, aki nem adta még át az életét krisztusnak, az ne várjon tovább. Nyiss ajtót az Úr előtt, és hívd őt be a szívedbe. Amennyiben már megtetted, akkor hagyd el a bűneidet, keresd az Isten vezetését, imádkozz, böjtölj, beszélj az embereknek Krisztusról, és légy állandó készenlétben, mert nem tudhatod mikor jön meg a Vőlegény. Pállal együtt valljuk: "Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája? Vajon nem azok lesztek-é ti is, a mi Urunk Jézus Krisztus előtt, az ő eljövetekor?" (ITesz 2,19)
Jaj nekem is mennyi mindenben kell munkálnom önmagam is. Ó hányszo elestem, de nem adom fel a reményt, hogy eljön számomra a szabadulás. Mindent megteszek, hogy érzékeny maradjak a bűnnel szemben, nehogy elfogadjam, mint amin ugy sem tudok változtatni, mert ahhoz nekem nincs erőm, ugyanakkor ezerszer is kértem Istent, hogy szabadítson meg, de mindhiába. Vannak dolgok, amelyekben szinte naponta elesek. Szenvedek ettől, sírok és dühöngök. Egyet semmiképpen sem hiszek el mindezek ellenére sem: azt, hogy Isten nem hallgatott meg, vagy hogy nem készítette el számomra a szabadulást. A hiba bennem van. Ezért lehet, hogy elestem ezerszer, és el fogok esni még ezerszer, akkor is mindig fel fogok állni Isten kegyelme által, és megyek tovább szememet az égre emelve. Isten engem soha nem hagy el, és mindig velem van. Az én Istenem szeret engem. TUDOM. Megyek felé, mégha piszkosan, sárosan, mocskosan is, mert szeretem Őt, ezzel az én kis gyenge, tökéletlen szeretetemmel. A szeretet mindent legyőz. Tudom, hogy a végén ott fogok állni előtte megsemmísülve, elolvadva a félelemtől, a belőle áradő dicsőség miatt, de végül a kegyelem fel fog emelni, és az ő mentő szeretete körül fog ölel, és vére befedez, megtiszítt engem. Bárki vagy is, aki e sorokat olvasod kiállts Istenhez, ragadd meg a kinyújtott kezét, és élj a kegyelem idejével.
2016.05.13.
Mennyire tudom valóságos személyként elfogadni Krisztust? Mennyira valóságosak számomra a lelki, szellemi törvények? Ezekre a kérdésekre feltétkenül, és egyértelmű választ kell adnia minannyiunknak, akik kereszténynek valljuk magunkat. Én a magam részéről már megválaszoltam őket, és most a megélésükben gyakorlom magam, ami rettenetesen nehéz néha. Azonban már látom, hogy, ha nem is gyorsan, de növekszem a Krisztus ismeretében, a vele való kapcsolatban, és ezzel együtt az Ige szavainak megértésében, és megtartásában. Tudom, hogy ez egy egész életre szóló harc, ezért nem vagyok türelmetlen, de ellenben elszánt vagyok, mert látom, hogy nincs más ami, illetve aki békességet adhatna nekem. Vágyom mindarra, amít Krisztus tud adni. Én magamat már nem is kereszténynek tartom, hanem Krisztus követőnek, mert úgy érzem a kettő között komoly különbség van. Röviden ezzel kapcsolatban elég, ha csak azt mondom, hogy a keresztények azok, akik írtották a igazi hívőket, azaz a Krisztus követőket. Elég, ha a valdensekre, vagy a huszítákra gondolunk, akiket az egyhátz, a hivatalos kereszténység üldözött, és irtott, mert ragaszkodtak Krisztus követéséhez. Nekünk is ez a feladatunk. Követni Krisztust, azaz tanítvánnyá kell válnunk. Meg kell vizsgálnunk minden nap az életünket, hogy követjük-e a Mestert, vagy csak képmutatóskodunk. A tét óriási.
2016.04.01.
Folyamatosan azt tapasztalom, hogy, ha bűnt követek el, illetve, ha valamilyen egyéb elrendezetlen ügyem van az Úrral, akkor nincs békességem. Ideges, feszült, agresszívításra hajlamos, kiüresedett leszek. Nem találom a helyem, és teljesen el vagyok bizonytalanodva az életem dolgaival kapcsolatosan. Sőt egyre inkább beköltözik a félelem is az életembe. Minél később rendezem az én Istenemmel az adott bűnömet, vétkemet, annál inkább erősödik az összes negatív megtapasztalás, azaz lelkileg egyre mélyebbre hullok a sötétségbe. Látom, hogy mennyire fontos, hogy a lehető leghamarabb rendezzük Istennel az aktuális vétkeinket, azaz ez azt jelenti, hogy legkésőbb az adott nap végén elalvás előtt Isten elé kell vinnem a dolgot. Az Ige is azt mondja, hogy ne teljék el a nap a te vétkeidben. Látom, hogy mennyire igaz, illetve fontos ezt rögzíteni magamban, és megcselekedni minden nap. Látom, hogy az egész életemben folytatnom kell a harcot a sötétség támadásai ellen, és nincs idő lazításra, mert Sátán, mint ordító oroszlán jár, és keresi, hogy kit nyelhessen el. Egye élesebben tapasztalom meg Isten törvényeinek az igazságát, amelyek a Bibliában vannak lefektetve. Lehet, hogy ott néha meseszerű, vagy költőies a megfogalmazás, de látni kell, hogy valóságos dolgokról beszél. Azt látom, hogy az Igével szemben is sok bennem a gőg, mint aki már milyen sokat tud, sőt, mint aki felülről tekint az Igére, gonosz magabiztosságában. Lehet, hogy sokszor olvastam már egy-egy Igét, és tartalma néha túl egyszerűnek, sőt gyermetegnek tűnik, és az ember ezért hajlamos megmosolyogni, és átlépni rajta, azonban látom már, hogy meg kell magam alázni az Ige előtt, Isten beszéde előtt, mert minden szava valóságos erő, valóságos hatalom, és élet. Az Ige szent. Ezt nem felejthetem el. Szeressük, és tiszteljük Isten beszédét. Ámen.
2016.03.05.
Az elmúlt hónapokban gyakran hangzik el bensőmben az a felszólítás, hogy " ne vétkezz'. Hiszem, hogy ez nem véletlen. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy nem tudok ebben a testveb teljesen tiszta életet élni, de ugyanakkor azt is tudom, hogy minden erőmmel kell törekednem a tökéletes életre. Nem szabad fél szívvel állni ehhez a dologhoz, mert abban az esetben erőtelen életet fogok tudni csak élni, és a bűn teljesen elhatalmasodik rajtam. Akarnom kell teljes erőmből, és teljes szívemből, a tiszta, szent életet, és kérnem kell Isten erejét, hogy segítsen meg, ebbéli harcomban. Be kell ismernem, hogy az én erőm semmire sem elég, ezért szükségem van az Isten erejére, ami mindenre elégséges. Amennyiben így teszek, akkor elindulok, egy győzedelmes életúton, és egyre gyakrabban tapasztalhatom meg a győzelmet a bűn, a sötétség, azaz Sátán felett. Nem kell egyedül harcolnom. Ha kérem, Isten ereje mindig velem lesz. A bűn elleni harc a lélek megtisztulását eredményezi, a békesség elnyerését, az Istennel való szeretetkapcsolat megerősödését, illetve nem utolsó sorban, a félelemtől való megszabadulást. Az Istennek való engedelmesség, a vele való egyútt járás szabaddá tesz, mert mindaddig, amíg engedelmesen követjül az Urat, addig az Ő Szent Lelke is betölt bennünket, így nem marad hely bennünk a félelmeknek. Minden gondunkra Isten a megoldás. Ámen
"És lészen, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik." /Apcsel. 2,21'
2016.02.09.
Az Ige azt mondja, hogy teljes szívvel kell keresni az Urat. Meg kell tanulnunk, hogy amít a Biblia ír, illetve amít Isten mond, azt komolyan kell venni, és igyekeznünk kell azt az életünkben megvalósítani. A saját életemben is azt tapasztaltam, hogy amikor kitartóan, vágyakozva, szomjasan, azaz teljes szívvel kerestem az Istent, akkor mindig éreztem Isten jelenlétét, és az életemben pozitív változások következtek be. Nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb, reményel telibb, kedvesebb, stb. voltam. Ez az állapot mindaddig megmaradt, illetve növekedett, amíg nem vétkeztem, illetve valamilyen bűnt nem követtem el. A bűn azonnal elválaszt Istentől, és pont az ellenkező hatást fejti ki, mint az Istennel való közösség. Ezért fontos, hogy gyűlöljünk minden bűnt, és tegyünk meg a magunk részéről is mindent, hogy elhagyjuk azokat. Fontos, hogy ha már el is követünk egy-egy bűnt, akkor valljuk azt meg Isten előtt, még mielőtt a nap lemegy a horizont alá. Nagyon fontos, hogy a bűnünk megvallását is teljes szívvel, sírva, azt bánva tegyük, mert ellenkező esetben megcsúfoljuk az Istent. Keressük az Istent, és ha keressük, higgyétek el, hogy meg is fogjuk találni. "Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik." Ámen.
2016.02.08.
Sokakat rendít meg a hitében, illetve tart távol a hittől az a tény, hogy a keresztény tanítások gyakran ellentmondanak egymásnak, egyik felekezet teljesen mást hirdet, mint a másik, egyik tanító pont az ellenkezőjét mondja ugyanarról az Igéről, mint a másik. Az út keresők, illetve sok magát megtértnek mondó, sőt ténylegesen megtért keresztény is teljes bizonytalanságban él az igazsággal kapcsolatosan. Nem tudják eldönteni, hogy most voltaképpen kinek is higgyenek, illetve mit higgyenek. Kapkodják a fejüket, miközben egyre nagyobb kétségbeesés veszi körül őket, amely végül teljesen elbizonytalanítja őket, és hitüket alapjaiban rendíti meg. Számtalanon tanítanak olyanok, akiknek nem volna szabad, akik nem Istent, hanem Sátánt szolgálják: "Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.Mert ezek közül valók azok, akik betolakodnak a házakba, és foglyul ejtik a bűnökkel megterhelt és sokféle kívánságoktól űzött asszonykákat." "Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által." Ezen az alapon állva már meg fogod tudni állapítani, hogy mi igaz, és mi nem. Amennyiben mégis bizonytalan maradsz némely dologgal kapcsolatban, az már nem fogja tudni a hitedet megrogyasztani, hiszen megérted, hogy jelenleg a tudásunk még hiányos, "Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre". Ne hallgassunk meg, és ne nézzünk meg mindent válogatás nélkül. Hagyjuk, hogy Isten Lelke vezessen. Ne felejtsük, hogy "Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek." Ez igaz akkor is, ha éppen egy lelkipásztort, vagy tanítót hallgatunk, ugyani Isten tanít rajtuk keresztül is. Ne felejtsétek: mindig Istenre figyeljetek. Ámen.
2016.02. 07.
Isten igaz szeretetének nagyságát nem tudjuk felfogni, sem megérteni. Azonban elég nekünk azt tudni, hogy szeret minket. Nagyon szeret. Engem is és téged is. Maga Isten mondja: "Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek:". Ezt neked is mondja kedves barátom. Isten hív mindannyiunkat. Atyánk akar lenni, mi pedig legyünk gyermekei. Becses vagy neki, Te, aki alig vagy több egy porszemnél. Mégis becses vagy a mindenség Urának. Fogd ezt fel, és értsd ezt meg, mert az örök sorsod függ tőle. Az emberiség önmagában elveszett. Nem bizhatsz sem a tudományban, sem semmilyen ember által megvalósítható szabadulásban. Elég körül nézni a világban. Egyedül Krisztusban van menekvésed. Higgy Isten Fiában. Isten maga figyelmeztet: "Vigyázzatok, meg ne vessétek azt, aki szól; mert ha azok meg nem menekültek, akik a földön szólót megvetették, sokkal kevésbbé mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyekből vagyon". Állj meg tehát, és tekints fel Istenre, és ne állj többé ellen a kegyelemnek. Higgy, és élj. Az Úr adjon neked világosságot. Ámen
2016. 02. 02.
Bárki vagy, aki olvasod e sorokat, kérlek állj meg, és gondold át az életedet. Értsd meg, és lásd be, hogy életed nem a te kezedben van, és ezért szükséged van Isten bocsánatára, illetve az Istenhez való térésre. Értsd meg, hogy az életed bármelyik pillanatban, minden előzmény nélkül véget érhet. Ezért ne késlekedj. Bánd meg bűneidet, kiállts Jézushoz, és élj a bűnbocsánat kegyelmével, és add át az életedez Jézus Krisztusnak. Ne feledd, hogy ez nem egy szertartás, nem tradíció. Ez az egyetlen lehetőséged, hogy igazából élj. Csak Krisztusban van élet. Ő az Élet. Egyre erősebben érzem, az elmúlt 1-2 évben, hogy közel van az elragadtatás, illetve Krisztus másodij eljövetelének az ideje. Az idő sürget. A teremtett világ szenven Sátán ökle alatt. A világ Krisztusért kiált, mert nincs másban menekvés. Az utolső másodperceket éljük. Ne késlekedj. Jézus vár rád!
2013.03.03.
Vannak helyzetek, amikor az ember reménytelennek, és hiábavalónak lát mindent. A lelke elfásul, elhagyja minden öröm, erőtlenné válik az egész személyisége, és ott áll, mint akinek nincs semmilye, és igazából azt sem érti miért is él valójában. Ekkor megérinti a tudatlanság félelme, mert megérti, hogy mindaz a tudás, amelyet eddigi életében felcsipegetett nem ad választ semmire, és a szó szoros értelmében teljesen magára hagyja az embert. Az ember ilyenkor bele tud tekinteni a láthatatlanba, megérinti a teljes függés, és kiszolgáltatottság az ismeretlen hatalomtól, amely fenséges titokzatosságával mindenhol ott lapul, és mindent áthat, mindent tud, mindent megtart. Amely alkot, teremt, pusztít, szeret, irgalmaz, kegyelmével felemel, újjá tesz, igazságával szabaddá tesz. Az ember megsejdítvén ennek a fenséges, de mégis rettenetes hatalomnak a létét, mégérinti önnön semmisségének valósága. Megérti, hogy az igazi valóság nem a saját élete, illetve ami körülveszi, hiszen érzi, hogy mindez ma van, de holnap már nincs, mert léte, vagy nem léte, nem magától függ, hanem attól, aki igazából a Valóság, aki a teljes Élet, azaz a Mindenható Istentől. Barátom a te szíved is tudja, érzi, hogy Isten a Valóság, a Vagyok. Vonzódsz is hozzá, vágyakozol valamiféle kibeszélhetetlen vonzódással, bármennyire is harcol ez ellen az értelmed, és az érzelmeid. Ne feledd, hogy a kérdéseidre egyedül Isten tud tökéletes választ adni, és ezért engedd, hogy kezébe vegye az életedet, és megalkosson olyannak, amilyennek eltervezett téged. Ne feledd: Isten SZERETET.
Gábor testvér
2013.03.02.
Annyiszor próbáltam megtalálni azt a fajta biztonságot, amít senki nem vehet el tőlem, amely örök, és mindig az enyém marad. Próbáltam elképzelni, hogy megszámlálhatatlan a vagyonom, hogy halhatatlan vagyok, hogy mindent meg tudok csinálni, sőt azt is én egy isten vagyok. Azonban azt kellett tapasztalnom, hogy semmiben nem találtam meg az igazi nyugalmat és békességet. Rá kellett jönnöm, hogy minden esetben bizonytalanság, tudatlanság, homály vesz körül, amelyből nem találok kiútat. Ma már látom, hogy Istenre kell bíznom magam, mert mindennek Ő a forrása, és teljesen rá kell hagyatkoznom, és teljes mértékben bíznom kell benne. El kell felejtenem mindent ami eddig a jóról, szépről, értelemről, igazságról, szeretetről, életről, biztonságról kialakult bennem, mert egyszerűen nem vagyok képes megérteni, sem megélni mindezeknek a valódi tökéletességét. Nekem, és tudom, hogy neked is Őrá van szükségünk. Rajta keresztül, és tőle tudunk minden elnyerni, amire szükségünk van. Az ember képtelem felfogni, megérteni, hogy ki is Isten, mit, miért cselekszik. Egy valamit azonban mi is megtehetünk, hogy hiszünk benne feltétel nélkül.
Gábor testvér
2013. 02. 22.
Az ember vakságában, illetve elvakultságában azt hiszi, hogy mindent megtehet, mert nincs akinek el kell számolnia. természetesen itt nem a földi törvényekre gondolok, melyeket sokan és sokféle képen kijátszanak. Az ember nem szereti, ha vannak fölötte, akiknek számot kell adnia cselekedeteiről, munkájáról, beszédéről, életéről. Szabadulni akar minden felelősségrevonástól, ahogyan manapság mondják szabad akar lenni. Sajnos szinte minden esetben ez a bűnnek a szabadságát jelenti. Nem pozitív, hanem negatív ennek a szónak a tartalma. Szabadok akarunk lenni mindentől, és mindenkitől, mert akkor azt tehetünk amit akarunk. Mi döntjük el mi a jó, és mi a rossz. Ez barátaim nem hoz mást, mint pusztúlást, halált, szenvedést. Ez a halál fikozófiája. Az ember benne alárendeli magát végérvényesen az időnek, fizika, lelki korlátoknak, és végül értelmetlenné válik az egész élet, mert ugyis meghalunk. Isten az ÉLET. Így csupa nagy betűvel. Ő az élet forrása, ezért aki lekapcsolódik Istenről, elutasítja személyét, megtagadja valóságát, az az igazi, és egyetlen ÉLET-et tagadja meg. Nincs ÉLET Istenen kívül. Az ember váltig keresi mindehol, de nem találhatja meg. Istenen kívül mindenhol halált, korlátokat, sötétséget, félelmeket, hazugságokat fog találni. Ez nem vallás, ez nem filozófia, hanem az IGAZ-ság. Egyedül Isten az aki a legtökéletesebben ÉL, ahogy Ki is jelenti nekünk: Ő a VAGYOK. Ő az aki a szó legteljesebb jelentésében VAN, ÉL. Istene kívüliség nincs. Nincs olyan hely, idő, ahol azt mondhatnánk, hogy Istenen kívül vagyunk, hogy itt Isten nincs jelen, és ahol élhetünk egy Istentől nem ismert világban, ahová már nem terjed ki az Ő hatalma. Minden ember vágyódik a biztonságra, szeretetre, békességre, egészségre, és még folytathatnánk. Nem akarják elfogadni, hogy mindez Isten. Másban nics reménység, hogy ezeket megtalálja az ember. Állj le, ha menekülsz Isten elől, ha tele vagy félelemmel, bizonytalansággal, haraggal, csalódottsággal, stb., és hívd Istent be az életedben. Meg fogod tapasztalni hamarosan a valódi, és egyetlen tökéletes szabadságot., örömet, kiteljesedést, békességet. Az Istennel való személyes, szereteten alapuló kapcsolat kibeszélhetetlen, mert azt át kell élni. Keresd Istent, és engedd, hogy helyreállítson. NINCS MÁS REMÉNYSÉG! Áldott legyen a mi szerető Istenünk.
Szeretettel:
Gábor testvér
Kedves Barátom!
Nézd meg a fenti képet. Itt nem számít, hogy milyen a bőr színe. Ami számít az az emberség. Ime az ember. Aki nem négereket lát, hanem gyermekeket, akik szenvednek, akik nélkülöznek és embertelen módon élnek. Csodálatos dolog embernek lenni, de még sokkal csodálatosabb EMBERnek lenni. Embernek, akit Isten fenséges lénynek teremtett, aki mindenben az Isten hasonlatossága. Badarság azt hinni, hogy Isten nem létezik, és az egész kereszténység a gyengég "sportja", akiknek szükségük van valakire, akinek a szoknyájához bujhatnak. Ideje megérteni, hogy az Isten és a Menny, és az egész szellemi világ VALÓSÁG. Valóság, mert nincs az idő alá rekesztve, mig a teremtett világ jelen állapotában nem valóság a szó szoros értelmében. Azért nem, mert csak rövid ideig létezik, kezdete és vége van. Ma van, de holnap már nincs. El kell tehár hagynunk az emberi gőgnek azt az önpúsztító állapotát, mely elvakít, és Istent nem létezőnek deklarálja. Bizonyos vagyok benne, hogy minden ember TUDJA, hogy Isten valóság, de kellemetlen szembesülni azzal a ténnyel, hogy valaki hatalmasabb nálunk, hogy elszámoltat tetteinkkel. Az embernek ez a legnagyobb fájdalma: a bírói szék elé kell állni. Hidd el ez szükséges jó dolog, mert csak, akkor fogjuk csak átvenni a teljes kegyelmet, megbocsátást, és csak azután tudunk Istenre tekinteni. Most még nem tudunk, pedig Isten már Jézusért most is megbocsátott, és nem tekint a bűneinkre, mintha nem is volnának. Azonban bűneink következményei még nyomnak minket és a lelkiismeretünk is vádol. Teljesen szabadok és szentek csak az ítélet után leszünk. Összefogunk töretni, el fogunk ott alélni a rettegéstől, félelemtől egy rövid ideig, amig le nem vesz mindent rólunk Krisztus, de ahogyan összetörettünk, annál sokkal nagyobb lesz a megbocsátás kegyelmének ereje, mely megépít, felállít majd. Álljunk meg minden nap a napi rohanás közepette és csendesedjünk el Isten előtt, hagyjuk, hogy munkáljon minket, szóljon hozzánk. Ha nem is hallható szavakkal, henem valahok belül, az érzelmeinken, gondolatainkon, lelkünkön keresztül. Egyet soha ne felejtsünk. Isten JÓ és SZERET minket! Ámen.
Gábor testvér
2012.04.10.
Azt tapasztalom, hogy mindenben könnyebb hinni, mint az Istenben. Az ember hajlamosabb elfogadni az UFÓ-k létét, a szörnyek, visszajáró lelkek, vámpírok és még sok-sok mást. Ezt teszik annak ellenére, hogy azok létére sokkal kevesebb valóságos, megtapasztalható bizonyíték áll rendelkezésünkre. Én azt látom, hogy mindez nem azért történik, mert az emberek ténylegesen nem hiszenek Isten létében, hanem azért, mert az ember folyamatosan lázzadó állapotban van az Istennel szemben és minden erejével arra törekszik, hogy Isten fölé kerekedjen valami módon. Mivel a szívében tudja az igazságot, így egyebet nem tehet, mint hogy Istent a nem létező szférába űzi és igyekszik nem venni többé róla tudomást. Ám hiába próbálkozik ezzel az ember, mégis minden területén az életnek, a létnek ott feszűl az Isten jelenléte. Egyet tehet az ember, hogy visszatér Istenhez, és megérti végre, hogy Isten nem elítélni, bűntetni akar, hanem visszaállítani azt a szeretet kapcsolatot, mely a kezdetekben volt közöttük. Isten szeretet. Ezt próbáljuk meg megérteni. Nem könnyű. Mégis kezdjük el. Isten áldjon minket.
Gábor testvér
2012.04.06.
Újra és újra tapasztalnom kell, hogy a nehézségek mennyire kilendítik az embert arról az útról, melyet a hit útjának nevezünk. Milyen könnyen elveszti az ember a hitét, a reménységét. Bár, ha pontos akarok lenni, akkor nem magát a hitét veszíti el az ember, hanem annak megélési képessége sérül. Egyszerűen fogalmazva nem érez semmi hitet, teljesen kiüressítve érzi magát. Ez nagyon kellemetlen érzés, sőt kicsit félelmetes is. Kérdések merülnek fel bennünk. Talán a legfontosabb kérdés az, hogy mi történik velem? Megnyugtatásul mondhatom, hogy a hitünk megmarad ilyenkor, csak nem találjuk egy ideig sehol. Idő kérdése és ráakadunk és máris más megvilágításban látom ugyanazt a dolgot. Gyakorolnunk kell magunkat az Istennel való együtt létben és akkor egyre nehezebb lesz minket kivinni minket a hit védőburka alól.
2012.03.21.
2012.03.13.
2012.03.13.
Kedves Barátaim!
Nagyon rossz látni, hogy az ezoterikus oldalak, a boszorkánysággal, jóslással és egyáb istentelen, ördögi praktikákkal foglalkozó oldalak népszerűbbek, mint a keresztény oldalak. Mennyire arcul verése ez az Istennek, aki igazi szeretettel veszi körül az embert, annak ellenére, hogy az állandóan ellene lázad vagy igyekszik még a létét is tagadni. Miért fordul szembe az ember a teremtőjével? Miért utasíja vissza azt a szeretetet és kegyelmet, amely folyamatosan árad Istentől az ember felé. Inkább hisz az ember minden másban, legyen bármekkora ökörség, csak Istenben ne kelljen. Inkább átadja magát a gonosznak, amely a megölésére törekszik. Az ördög becsapja a hiszékeny embert, hogy megszerezze a lelkét, melyet aztán örök kárhozatba dönt. Minden boszorkány, jós, mágus, táltos, guru, és sorolhatnám végtelenül a sort az Isten ellensége, akik átadták magukat a sátán szolgálatára. Azonban nem csak magukat, hanem másokat is igyekszenek a méreggel telt nyelvükkel halálba dönteni. Egész életük hazugság és gonoszság. Azt hiszik látnak, pedig vakok. Azt hiszik uralják azokat az erőket, melyek szolgálni látszanak őket, pedig azok csak felhasználják vakságukat, butaságukat, vágyaikat. Mikor elvégzik a dolgukat, melyet az uruk rájuk szabott, eldobja őket, mint felesleges dolgokat. Isten irgalmazzon nekik. Kerüljétek ezeket. Keressétek az Istent!
2012.01.22.
Sokat hallunk az Isten gondviseléséről, hogy körülvesz minket, amire mindig számíthatunk. Sokan kérdezik, hogy hogyan vehetjük észre Isten gondviselésének a munkálkodását. Szeretnék egy elgondolkodtató kis idézetet leírni válaszként, mely hiszem, hogy segít jobban megérteni az Isten munkálkodását az életünkben.
"Ó, hol van a tenger" - sóhajtoztak a halak,
Amint szelték a nagy óceánt;
"Hallottunk tengerről, apályról, dagályról,
S kéklő vízeit vágyjuk látni már."
(Ismeretlen költő műve)
Gondolkodjunk el a költeményen. Hiszem, hogy helyes látást ad Isten mindenhol jelenlévő gondoskodásáról, amit minden nap számtalanszor megtapasztalunk, csak nem tudjuk, hogy azért Istennek kell hálát adni, mert az ő kegyelmének a megnyilvánulása. Ne feledjük, hogy mindaz amit természetesnek veszünk, azt Isten szava tartja fenn. A hétköznapok minden apró, megszokott mozzanata a gondviselés munkája. Megláthajtuk a mindig felkelő és lenyugvó napban, az esőben, a szélben, az emberi kapcsolatok műkösésében, a természeti törvények csodálatos és folyamatos működésében, és folytathatnám. Állandóan körülöttünk van, csak rá kell nyíljon a szemünk, és a szívünk. Isten jó.
Gábor testvér
2012.01.01.
Szeretnék minden kedves látogatómnak, olvasómnak áldásokban gazdag, boldog újévet kivánni.
Egyben megragadom az alkalmat, hogy rávilágítsak arra, hogy hogyan találhatja meg az ember a bolgogságát, békességét, megelégedettségét. ISTEN közelében, a vele való egységben. Meg kell értenünk, hogy emberek nem tudják megoldani sem az ország, sem a magánéletünk problémáit. Ne az IMF-be, ne az EU-ba, se nem a gazdasági csodába helyezük reménységünket, mert ezek nem tudnak megoldást kínálni életünk nehézségeire. Egyedül Istenben reménykedhetünk, mert neki van hatalma mindent megváltoztatni. Ura mindennek. Nem hihetjük, hogy neki vannak megoldhatatlan helyzetek. Ő tényleg mindig jelen mindenhol egyidőben, és mindent tud rólad. Készen áll megsegíteni, megmenteni, felemelni, mert SZERET. Felejtsétek el az ember által meggyalázott szeretetet, mert annak semmi köze nincs az Istenből felétek áradó SZERETENEK. Ne engedjetek Sátán hazugságainak, mert az életetekre tör. Igyekszik romba dönteni az életeteket, indokolatlan félelmekkel, hazugságokkal, csapdákat állít, mindezt alattomosan, hogy senki ne sejtse, hogy ő van a dolgok mögött. Nem söpörhetjük Sátánt és a szolgáit a mesék birodalmába vagy a misztikum ködfelhője mögé. Ő valóság, és valóságosan a lelketeket akarja. Fogadjátok el Isten segítségét.
Arra kérlek mindannyiatokat, hogy ezt az évet szenteljétek Istennek, engedjétek, hogy Ő vezesse az életeteket. Ne feledjétek, hogy Isten keze ki van nyújtva most is felétek. Ragadjátok meg.
Isten áldjon benneteket
Gábor testvér
2011.01.29.
AZ IMÁDSÁGRÓL
Megfigyelted már, hogy az imádkozás nem mindig megy úgy, ahogyan ahogyan szeretnéd?
Hányszor érezted azt, hogy erőtlenül, erőszakkal jönnek ki a szavak a szádból? Hányszor imádkoztál az eszeddel és nem a szíveddel? Mennyire zavaró ugye, hogy imádkozás közben nem érzed magadat Isten jelenlétében és a szavaid elszállnak, de nem messze, hanem szinte a lábad előtt hullanak le? Erőtlennek érzed magad, hitedet, és az imádat pedig hiábavalónak?
Lehetne folytatni a kérdéseket. Sokan azt hiszik, könnyű imádkozni. Bizonyos fokig igazuk van. Azonban jól imádkozni nem könnyű. Pedig fontos, hogy jól imádkozzunk, mert a keresztények legerősebb fegyvere a hittel elmondott imádság. Miért? Azért mert akár hiszi valaki, akár nem, Isten minden imádságot meghall. Mint oly sok minden, az imádság legnagyobb ellenségei is, a hitetlenség, vagy a kicsiny hit, illetve a formasággá válás.
Mikor tud élővé válni az ima?
Akkor, ha az Istennel való kapcsolatra igazán vágyok, kész vagyok megnyitni az életemet, problémáimat, örömeimet Isten előtt és ami nagyon fontos, hagyom, hogy Isten Lelke vezesse a számat. Véleményem szerint az nem motiváltság az imádkozás elkezdésére, mert úrrá lett rajtam a félelem, vagy mert valami nagy bajban vagyok. Nyilván ilyenkor is kell imádkozni, de „nem csak ilyenkor”. Miért nem? Azért mert nem a hitem, nem az Isten szeretete vezet, hanem emberi érzelmek, amelyek valóságban ilyenkor sem az az Istennel keresik a kapcsolatot, hanem menekülni akarnak az adott helyzetből. Ez bizony egoizmus és önzés. Az ilyen imádkozás közben a szemünk nem Istenen függ, hanem a problémánkon, félelmünk tárgyán.
O. Hollesby mondta, hogy: „ az imádkozó szívnek első és legbiztosabb jele kétségtelenül a tehetetlenség. „
Vagyis ne mi akarjuk megoldani a problémáinkat és nem adjunk Istennek sem ötleteket, hogy hogyan oldja meg. Bízzuk Istenre a dolgot, beismerve, felismerve saját tehetetlenségünket, korlátainkat. Hogyan is mondja az Ige?
„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én Lelkemmel-mondja a Seregek Ura.”
(Zak. 4.6b)
Lehet, hogy mást választ vársz, int amit kapni fogsz, sőt az is lehet,hogy úgy érzed, meg sem lettél hallgatva. Mit mond az Ige? „Amit én teszek, azt te most még nem érted, de később majd megérted.” (Ján 13: 7 )
-------------------------------------------------------------------------------------
2010.12.07.
Az Istennel való találkozás alapvetően más, mint amit megszoktunk. Nemcsak egy másik világból tör be életünkbe, de itt valósággá is válik. Mi emberek a valóságot a minket körülvevő és a bennünk lévő dolgokban keressük. De hogyan lehet valami igazi és valóságos, amiben nincsen állandóság, ami mulandó és ideigvaló? Valóság csak az lehet, ami isteni. Mert az Isten maga a változhatatlan, a maradandó, a Vagyok. Romolhatatlanság és örökkévalóság együtt alkotják az isteni valóságot. Akinel Isten elébe megy és akit isteni megtapasztalásokkal ajándékoz meg, annak isteni életet és természetet is ajándékoz. Ezáltal vezeti be őt az Isten valóságába. Más úton senki sem juthat el a valóság világába.
A teremtett világ alá van rendelve az időnek, az elmúlásnak. Így bizonyos módon hasznalható rá a valóság szó, de csak korlátozva. Maga Isten igéje nevezi mind a teremtett mindenséget, mind az emberi életet ideigvalónak. Ez azt jelenti, hogy léte korlátozva van és valósága csak addig áll fenn, amig Isten fenntartja azt szavával. Ezzel szemben Isten maga örökkévaló és a hely is, ahol lakozik. Tehát amikor Istennél leszünk megtapasztalhatjuk az örökkévalóságot, de addig nem. A világnak előbb el kell múlnia, hogy átadja helyét az örökkévalóságnak.
Az ember legnagyobb vágya az öröklét, de azt a legtöbben rossz helyen keresik. Meg kell értenünk, hogy azt csakis az Istennél találjuk meg. Istenhez pedig csak úgy kerülhetünk, ha hiszünk Krisztus áldozatában és elfogadjuk a váltság vérét. Tartsatok ki hitben testvérek.
Isten áldjon benneteket:
Gábor testvér
2010.11.13.
Milyen jogon kér az ember számon bármit is Istentől? Hogyan közeledhet egy féreg a teremtő, a tökéletesen szent és tiszta Istenhez. Nem látjuk-e, hogy a keresztények tul sokat hiszenek magukról? Azt hiszik, hogy a megtérés rituáléját megejtve egyszintre kerültek Istennek és bratyiznak vele, válon veregetik, megdicsérik, ha olyasmit tett, ami nekik éppen jó?
Nincs istenfélelem a keresztény egyházban. Vakságában, gőgjében megállíthatatlanul menetel a pokol felé. Nincs más reménysége csak az Isten megérthetetlen és kitudakolhatatlan kegyelme és szeretete. Keresztények vagyunk? Tanítványok vagyunk? Istent követjük? Nem hiszem. Testvéreim! Az Egyháznak kegyelemre és Isten Lelkére van szüksége, hogy meg tudjon újulni, hogy követni tudja Mesterét. Forduljunk magunkba és szembesüljünk az igazsággal. Keresztény vagyok én? Tedd fel te is a kérdést, ha élni akarsz! Tedd fel addig, amig van idő! Isten szeretete munkálkodik bennünk és hiszem, hogy nagy dolgok előtt állunk, de ehhez nekünk is tennünk kell. Álljunk testvérek minden nap Isten elé és könyörögjünk irgalomért.
Isten legyen velünk:
Gábor testvér
2010.03.13.
Testvérek!
Annak az embernek, aki kereszténynek vallja magát naponként szembesülnie kell a bünnel. Nem csak mások bűnével, hanem a sajátjaival is. Kérdezem Tőled testvér, aki most olvasod ezeket a sorokat, hogy Te hogyan rendezed el a bűneidet Istennel? Egyáltalán mersz-e velük szembesülni minden álló nap vagy becsapod magadat és Istennel is ezt akarod tenni? Becsaphatod-e Istent? Nem! Magadat sem tudod, mert belül igenis tudod, hogy bűnöket rejtegetsz és nem mered napvilágra hozni. Pedig nincs más megoldás, mert ha nem valljuk meg őket valóságosan bánva azokat halálra fognak adni minket. Hazugok, képmutatók leszünk, akiknek semmi köze Isten igazságosságához, sem Krisztus véréhez. Hozd elő bűneidet és tedd le minden áldott nap Krisztus keresztje elé. Mindezt ne tedd álnokul, képmutatóul, kötelességtudatból, hanem inkább engedelmes hitből, szeretetből és a bűnből való menekülésnek vágyából. Isten most is figyel rád és segít megváltozni és elhagyni a sötétben való járást.
Isten áldjon és óvjon benneteket
Gábor testvér
2010. 01. 01.
Üdvözöllek Benneteket az új esztendőben!
Sokan élik meg az új esztendő első napjait letargiába sülyedve. Nehéz visszaszokni a munkába és újra szembesülni a napi problémákkal.
Egyre többen látják sötétnak a jövőt. Magyarosrszágon egyre embertelenebb az élet és ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy sokan követnek el ilyenkor végletes dolgokat. Félnek a jövőtől. Félelmetes érzések ezek. Nincs az embereknek jövőképük, nincs biztos alap az életükben. Nagyon sajnálom őket, hiszen a lelki szenvedés nagyon fájdalmas és félelmetes. Ebben az időszakban még inkább szükség lenne arra, hogy az Egyház a helyén legyen és megmutassa az egyetlen biztos útat, hogy reményt adjon az embereknek, hogy bátorságot öntsön a szívűkbe. Nem könny a napi harcokat senki sem megélni, még a keresztényeknek sem. Isten segítségével mégis csak a hívőknek van esélye arra, hogy mindennap győzelemmel harcoljanak. Bár gyakran éli meg az ember a győzelmét is vereségként, mert nem lát az érzelmek, a félelmek hullámaitól tisztán. Istenre kell figyelnünk és akkor hihetővé kezd válni az, hogy történjék bármi az út végén győzelem vár ránk. Vívjuk meg harcainkat, mert a menekülés nem old meg semmít. Övezzük fel derekunkat, szemünket függesszük a célra és induljunk neki ennek az esztendőnek is bátorsággal. Isten legyen mindnyájunkkal.
Isten áldjon Benneteket
Gábor testvér
2009.09.09.
Isten hozott!
Ma, ahogyan utaztam a vasúton, figyeltem a sínpár mellett a területet és mélyen megérintett, amit láttam. Mindenhol szemét. Kiszórva, halmokban. Műanyag flakonok, csomagolópapír, üvegek. Aztán eszembe vettem, hogy sokat járok kirándulni és hasonló helyzetet tapasztaltam a mezőkön, erdőkön, vízeken. Mindenhol sitt, háztartási szemét, autógumi, elektromos berendezések, fáradtolaj. Felteszem a kérdést, hogy milyen jogon teszi ezt az ember? Megöl maga körül mindent. Megmérgezi a környezetét, az erdőket, mezőket, vízeket, a levegőt, sőt magát a földet is. Mint egy pusztító féreg, melynek semmi esze nincs.
Vakon ténfereg az ember Isten nélkül ezen a bolygón, kiszolgáltatva önnön vágyainak, érzéseinek, gonoszságának. Elnézem menet közben az emberek arcát. Ijesztő és ugyanakkor tragikus. Mint a lárvák. Igyekeznek semmi érzelmet nem mutatni, teljesen bezárkóznak, nem néznek sem jobbra, sem balra. Arcukon, fásultság, félelem, elgyötörtség, bizonytalanság, reménytelenség illetve a másik véglet, akik ezt álcázni akarván felvesznek egy önmaguktól idegen életformát, életstílust és azt igyekeznek kifele megélni. Természetesen vannak még azok, akik minden mozdulatukkal, megnyilvánulásukkal igyekeznek kikürtölni, hogy "én" nem félek semmitől és senkitől és "én" vagyok valaki. Ők készen állnak a balhézásra, a tojás dobálásra és igyekeznek hordákban erősíteni egymásban ezt a nagy "bátorságot és keménységet".
S vannak azok, akik különböző okok miatt teljesen megnyitják életüket sátán előtt és elmerülnek a szélsőségekben, erőszakosságban, gyilkosságban, trágárságban, istentelenségbe, stb. Minden és mindenki ellen lázadnak. Természetesen ennek, hacsak Isten közbe nem avatkozik a vége halál. Korai és kegyetlen halál. Kiégett, üres élet, melyet sátán teljesen kihasznál, majd üres tokként eldob.
Egyre inkább láthatóvá válik Tetsvérek, hogy közel van Krisztus eljövetele és a nagy nyomorúság. Az emberiség hamarosan készen áll antikrisztus fogadásásra és a neki való hódolásra.
Isten legyen velünk és tartson meg az Ő eljöveteléig!
Isten áldjon!
Gábor testvér